Az AI-szabályokat Magyarországon 2026-ban az európai mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (amely fokozatosan lép életbe) és a GDPR alkotja. Önálló, érdemi nemzeti AI-törvény nincs — a magyar törvény csak a végrehajtást rendezi.

A szabályok áttekintése

Magyarországon vannak AI-szabályok — csak nem egy önálló, érdemi nemzeti „AI-törvény” formájában. EU-tagként Magyarországra közvetlenül vonatkozik az európai mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (a (EU) 2024/1689 rendelet), amely fokozatosan lép életbe: a tiltott gyakorlatok és az AI-jártassági kötelezettség 2025. február 2-tól; az általános célú modellekre (GPAI) vonatkozó szabályok 2025. augusztus 2-tól; a magas kockázatú rendszerek kötelezettségeinek többsége az eredeti szöveg szerint 2026. augusztus 2-tól. A Digital Omnibus (ideiglenes politikai megállapodás 2026. május 7-én) a magas kockázat egyes részeit 2027. december 2-re tolná, de 2026 júniusáig még nem fogadták el véglegesen [ellenőrizni]. Magyarországnak van ugyan AI-végrehajtási törvénye (a 2025. évi LXXV. törvény), de ez hatóságokat jelöl ki és a végrehajtást rendezi — nem hoz létre új érdemi magyar AI-szabályokat (azok az uniós rendeletből erednek).

Átláthatóság és megjelölés

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet átláthatósági követelményeket vezet be: egyes AI-val létrehozott vagy módosított szövegeket, képeket, hangot és videót (például deepfake-eket) mesterségesként kell megjelölni, a felhasználót pedig tájékoztatni kell, ha AI-rendszerrel kommunikál. Az átláthatósági szabályok az eredeti szöveg szerint 2026 augusztusában lépnek életbe [a Digital Omnibus miatti ütemezést ellenőrizni]. A szabályoktól függetlenül jó gyakorlat feltüntetni, ha a tartalmat AI készítette.

A felhasználóknak és a cégeknek

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet kockázat szerint lépcsőzetes: a legtöbb fogyasztói és üzleti felhasználás (chatbotok, szövegírás, képgenerálás) alacsony/korlátozott kockázatba esik, és főként az átláthatóságról szól. A magas kockázatú kötelezettségek meghatározott területeket céloznak (például toborzás, hitelezés, biometria, kritikus infrastruktúra). Ha ilyenekre használ AI-t, szigorúbb követelmények vonatkoznak rá — ellenőrizze, melyik kategóriába esik a konkrét felhasználása. Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi vagy adótanácsadás — a szabályok, az árak és a határidők változhatnak. Ellenőrizze a hivatalos forrásokat.

Ha az AI-val való kísérletezéstől szeretne eljutni odáig, hogy be is építse a valódi munkájába, léteznek platformok, amelyek egy helyen fogják össze a csevegést, az automatizálást és az alkalmazásokat — ilyen például az osFoundry, egy agentalapú AI-platform, ahol a saját modelljét (BYO-modell) köti be

Lásd még

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi vagy adótanácsadás.